Tápoldat, életelixír a fűnek

Miért van az, hogy a hogy a fű telepítését követő harmadik évben már nem az igazi a gyep és hovatovább az újravetésen gondolkodsz?

A folyamat rendkívül gyorsan megérthető, a fű növényke levéllemezeiben tárolja a gyökerén keresztül felszívott táplálékként szolgáló elemeket, ezt minden kerttulajdonos nagy gondossággal 1-3 hetes periódusban a fűnyírás alkalmával levágja, és eltávolítja, így az odaraktározott növekedéshez szükséges energia elvész. Ez három év alatt, mintegy 50 körüli alkalom is lehet, amikor a földből a talajerőt szinte "kihúzzuk". Ezt nevezhetnénk intenzív kultúrának, de talán egyértelműbb, ha azt mondom, a gyep állapota leromlik és éhen hal. Mivel a kertet nem hagyhatod ugaron, mint ahogyan azt a mezőgazdaságban is teszik, annak érdekében, hogy feltöltődjön ismét tápanyagokkal, folyamatosan pótolnod kellene, hogy túlélje saját sorsát, hogy ne induljon meg a leromlás és Te pedig változatlanul élvezhesd az életerős gyep látványát.

Gyeptrágya vagy tápoldat?

A pázsitfüvek növekedéséhez is három alapvető elem szükséges, a nitrogén, foszfor és kálium, hasonlóan más növényekhez. A kertészek műtrágya kiszórásával időről-időre pótolták ezeket a- növények fejlődése szempontjából valóban nélkülözhetetlen- tápanyagokat. Kora tavasztól-őszig tartó vitalizációs időszakban négy-öt alkalommal ajánlatos gyeptrágyázni a pázsitot.
De a fű tápanyagszempontból különleges növény. Létfontosságú, hogy tudjuk mikor, milyen tápanyagtartalmú műtrágyát kell használnunk. Ebben az esetben is igaz "mindig jó műtrágya" nem létezik.
Pázsitunk állapotának és aktuális igényeinek pontos ismerete nélkül biztos, hogy nem a megfelelő műtrágyát vásároljuk meg!
Nyáron és főleg ősszel, a Nitrogén (N) túladagolással idézhetünk elő komoly problémát, a Foszforral (P) pedig majdnem minden esetben, kivéve a vetés előkészítésének időszakát.
A műtrágyák által eredményezett károk alattomosak, mert nem jelentkeznek azonnal, így a hobbikertészek számára nem egyértelmű az ok–okozati összefüggés. A tünetek lehetnek betegséghez hasonlatosak (színehagyottság, sárgulás, turgornyomás csökkenés, lyukadás), de például az említett foszfor, elősegítheti a gyomfüvek betelepedését.
A műtrágya NPK jelölésének figyelembe vétele és helyes értelmezése ezért alapvető, de az "ügy" ezzel még nincs letudva. A Makroelemek /NPK/ felszívódását egyrészt a környezeti feltételek, időjárás, csapadék, talajtényezők, másrészt a mezo- és mikroelemek jelenléte határozza meg.
Ha ezek az anyagok hiányoznak, vagy csak elenyésző mértékben vannak jelen, akkor a Makro elemek is csak ennek arányában hasznosulnak. A korszerűbb gyeptrágyák már tartalmaznak mikroelemeket is, sőt hosszan tartó hatást is ígérnek, de ezt csak egyenletes és bőséges talaj közeli pára mellett tudják produkálni, amilyen a ködös Albionban szokványos. Hazánkban az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, kevés csapadék esetén, nem oldódik időben a műtrágya granulátum, ezért kiégést eredményezhet, sok csapadék pedig az elhordás kockázatával járhat. Könnyen belátható, hogy a tápoldat folyékony állapota miatt, nagyobb biztonsággal képes a felszívódás helyére, a levélre vagy a gyökérzónába jutni, mint a szilárd granulált gyeptrágya.
A folyékony tápoldat nem csak a növény közelébe kerül, de azonnal meg is kezdi a felszívódást.