|
1./
A vetés kulcskérdése a mag beágyazása,
a szárazvetések esetén ez attól függ, hogy a
mag kap-e takarást. A kézivetéseknél ez teljesen
véletlenszerű, a begereblyézés ,vagy a hengerezés
nem tudja a beágyazást egyenletesen megvalósítani,
mire minden mag takarásba kerül, a magok nagy
része már túl mélyre jut, ami a kicsírázást
oxigén és fény hiányában kizárja. Az előírás
szerint elkészített hidrovetés alapanyag tulajdonképpen
egy "gél" állapotú massza (mulcs),
amely a vetőmagot hasznos csírázást elősegítő
anyagok sokaságával körülöleli. A víz nyomása
a fűmagokat a földfelszín alá fordítja, a mulcsot
fölé teríti, ezért a beágyazás és a takarás
teljessé válik.
2./ A beágyazódás azért fontos, mert baljóslatú
kelési kilátások idején, és a növekedés első
nehéz időszakán segíti át a fiatal növénykezdeményt.
Az eróziós hatások, a szél,
a csapadék, és a madarak a vetést elhordhatják,
még mielőtt a mag és a talaj közötti tartós
kapcsolat kialakulna. A hidrovetésnél a mag
nem "vándorol", helyben marad,
amit a takarás ténye, a mulcsban lévő környezetbarát
ragasztó és erózió gátló lebomló anyag együttesen
eredményez.
3./ Időtényező: A füvetés fagymentes
időszakban elvileg bármikor elvégezhető. A mag
nem fagyérzékeny, a kifejlett felnőtt fű sem,
de a növendékfű igen. Ezért, nem mindegy, hogy
a vetés után a hideg jön, vagy meleg. A kertészeti
gyakorlatban két pázsitvetési időszak tekinthető
optimálisnak. Az őszi, augusztus végétől szeptember
végéig tart. Magyarországon ekkor a fűvetés
szempontjából, öntöző berendezés hiányában,
is általában elégséges csapadékra és harmatképződésre
lehet számítani. Az ilyenkor vetett fűmag kelési
valószínűsége nagy, a vetést a gyomok elkerülik,
és a tél beköszöntéig a gyep megfelelően megerősödhet.
A tavaszi optimum vetési időszak március végétől,
május közepéig tart.
A talajban ilyenkor még elégséges téli nedvesség
van elraktározva, a talaj hőmérséklete már reménykeltő
a fűmag csírázására. 14-15 C fok szükséges a
csírázáshoz ez alatti hőmérséklet esetén elhúzódik
vagy nem is indul meg. Mi az összefüggés a hidrovetés
technikája és az időkorlátok között? A hidrovetés
a csírázáshoz és a kezdeti növekedéshez szükséges
anyagokat a mag mellé tárolja, így a környezeti,
időjárási feltételek kedvező beálltát követően
a növekedés azonnal beindul, a kockázatos őszi
korai, vagy a tavaszi kései talajmenti fagyok
elkerülésére így nagyobb a növény esélye.
3./ Újszerű technológia: Összekeverhetjük
a beágyazáshoz szükséges vizet, gyökereztető
indítótrágyát, választható minőségű (bármilyen
apró) fűmagot, erózió elleni mulcsot, talaj
pH értéket változtató biológiai meszet, és záró
rostanyagot. Adhatunk hozzá jelzőfestéket, akár
függőleges síkot, közelítő vetést, megtartó
rostot, a vízháztartást szabályozó, vízmegkötő
anyagot, gombabetegségek ellen csávázóanyagot.
Használhatjuk telepítéskor, felülvetés során
orvosolhatunk vele ritkulást, foltot, ifjíthatunk
vele öreg gyepeket. Mindezt csak természetes,
vízzel lebomló anyagok felhasználásával oldja
meg, a környezetet egyátalán nem terheli. Hát
ilyet, és ennyi mindent más vetés tényleg nem
tud. |