Országunk éghajlata több év átlagában száraz kontinentális; az évi átlagos csapadékmennyiség 600-700 mm (a nyugati országrészeken és az északi hegyvidékes területeken a 800 mm-t is elérheti). Természetesen a 2010- es év nem tekinthető átlagosnak, ennek az évnek mért adatai igencsak messze esnek az átlagtól.
Az átlagos csapadékmennyiség önmagában nem elégséges a pázsitfüvek életéhez, súlyosbítja a helyzetet, hogy területre jutó csapadéknak a fele kb. télen, a vegetációs időszakon kívül hullik. Olvadáskor a csapadék nagy része nem tud a talajba szivárogni (fagyos és telített talajok miatt). A tavasz eleji és az ősz végi csapadék jelentős része szintén elfolyik a területről. A gyep a nedvességet a felső talajrétegből szívja, így a mélyre szivárgott csapadékot sem képes felvenni. Ezzel szemben nyáron a száraz talajra hullott csapadék gyorsan elpárolog, vagy a heves futó záporok nagy intenzitása során gyakran elfolyik a területről. A csapadék eloszlása vitalizációs időn belül sem egyenletesen megoszló.

És rögtön hozzá is teszik, "most X,Y percet megy az öntöző berendezés." A helyzet ennél bonyolultabb, a gyep vízigényét az adott hely vízmegtartó képesség-, talaj-, domborzat-, tájolás által mikroklímának nevezett viszonyai, a gyep fajtaösszetétele, határozza meg, de legfontosabb tényezője az aktuális évszak és ezen belül különösen a hőmérséklet befolyásolja. Summásan az alábbi egyszerű táblázatot ajánlhatom a gyeppel foglalatoskodók részére, ezért egyszerűbb lakókertek számára aktuálisan, mi is ezt használjuk. (természetesen az igazán profik díszgyepek esetén az előbb említett tényezők mindegyikét számba véve állítják össze öntözési tervüket)

Figyelem a táblázat a napi locsolási nagyságrendet állandóként kezeli!