 |
Pamfletbe illő a parlagfű-helyzet? |
|
 |
Kevés kérdésben tud olyan egyetértésre jutni a magyar
társadalom, mint a parlagfű. A parlagfű elleni harc
mára egységbe kovácsolta az agrárium, az államigazgatás,
és a közegészségügy szakembereit. Kedvemet szegi
az a tény, hogy a Parlagfű, akihez nem jutott el
a hír, szinte alig háborítottan, soha nem látott
ütemben terjed az országban. Nekem erről a helyzetről
Hofi Géza örökérvényűje jut eszembe:"van harc
és van alkoholizmus", hát ebben az esetben
is van "harc és van parlagfű". |
 |
|
Nézzük
csak! Mi is történik, hogy ne legyen
parlagfű?
A közegészségügyi szakemberek többségének
mértékadó véleménye szerint a késő nyári
"parlagfű járvány" megfékezésének
leghatékonyabb módja a parlagfű erőteljes
visszaszorítása lenne. Ez közhely, amit
az első józanul gondolkodó érintettből
is kihúzhattunk volna, de logikus, a
parlagfű állományának csökkenése a légköri
pollenkoncentráció csökkenését vonná
maga után, az pedig az allergiások panaszainak
enyhüléséhez vezetne, nem is szólva
arról, hogy a jövőbeli, most még tünetmentes,
érintettek betegség elkerülését erősítené.
Hát csak szorítsuk, szorítsuk!
De Magyarországon vagyunk és így természetes,
hogy vannak, akik lyukat ütnek az egységen,
és ellenkező véleményüknek is hangot
adnak. Érvelésük, hogy az allergia növekvő
előfordulási gyakoriságának hátterében
az immunrendszer egyensúlyának megbomlása
áll, ami mögött pedig a fokozódó környezetszennyezés
lehet a valódi ok, vagy épp az ellenkezője,
hogy ezért a jóléti társadalom a felelős
a túlzott antibakteriális életvitel,az
immunitást kikényszerítő körülmények
hiánya. Ezért az allergén kiiktatása
csak "tüneti kezelés" lenne
a problémára, az okokat nem oldaná meg.
A "tüneti kezelés" lehetőségéről,
az allergiások, ideértve magamat is,
azért egyenlőre nem mondanának le.
Mások ennél tovább is mennek, szerintük
a parlagfű is része a természetnek,
és semmilyen erkölcsi alapunk nincs
egyetlen faj irtására sem. Ez az érv
azért sántít, mert a parlagfű terjedésének
a feltételeit az emberi tevékenység,
a természetes növényzet egyensúlyának
megborításával teremtette meg. Így visszarendezni
nemcsak joga az embernek, hanem kötelessége
is. Európában azonban Magyarország az
első olyan ország, ahol kormányzati
szinten foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Ez önmagában akár reményt keltő is lehetne,
de a szabályozás színvonalát annak eredménye
adja, ami sajnos jelenleg csekély, illetve
olyan "hazai".
|
|
 |
Irtsuk
a parlagfüvet bírsággal!
A parlagfű utóbbi években tapasztalt rohamos
térnyerésében jelentős szerepet játszott a termőföldek
privatizációja, egészen pontosan az, hogy a
privatizált földek egy jó részét a kárpótoltak
azonnal parlagon hagyták. Az közgazdasági szabályozó
rendszer jelenleg is olyan, hogy egyre több
helyen hagynak fel a gazdálkodással, így egyre
nagyobb az ugaron maradt föld, amit birtokba
vesz a parlagfű. De itt van a legnagyobb magyar
csodafegyver: a bírság.
A törvény elvileg lehetővé tenné, hogy a gondatlan
tulajdonosokat megbírságolják, azonban a földhivatalokra
jellemző helyzet és a Növényvédelmi Állomások
korlátozott lehetőségei sokszor még a tulajdonos
személyének kiderítését sem teszik lehetővé.
A településeken belüli gyommentesítésben az
önkormányzatokra hárul - pontosabban inkább
csak hárulna - a legnagyobb teher: Egyrészt
a saját kezelésükben lévő területeket kellene
rendben tartaniuk, másrészt pedig a többi gyomos
terület tulajdonosát is rá kellene bírniuk erre.
Sok önkormányzatnak sajnos nincsen pénze arra,
hogy rendben tartsa saját területeit, így hova-tovább
magán kellene kezdenie a bírságolást, ezért
erkölcsi alapja sincs, hogy másokkal ezt megtegye.
Persze azért ezeken az erkölcsi magasságokon
sokan felül tudnának emelkedni, ennél prózaibb
ok a behajthatóság kérdése.
"A hatósági védekezés eljárásának teljes
költségét köteles a föld használója, tulajdonosa
megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően
több tízezer forint is lehet hektáronként. Ez
nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amely
húszezer és kétmillió forint közötti összegben
az eljárás költségén felül kerül kiszabásra.
A költségek meg nem fizetésük esetén adók módjára
behajthatóak."
Már akin behajtható.
"Junius 30. után az ingatlan tulajdonosának,
használójának személye ismeretének hiányában
is el kell végezni haladéktalanul a közérdekű
hatósági védekezést, amire halasztó hatálya
még a benyújtott fellebbezésnek sincs. A hatósági
védekezést elrendelő határozatok közzététele
oly módon történik, hogy a helyi önkormányzatok
hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre. A hatósági
védekezés eljárásának teljes költségét köteles
a föld használója, tulajdonosa megtéríteni,
amely a helyi feltételektől függően több tízezer
forint is lehet hektáronként. Ez nem azonos
a növényvédelmi bírsággal, amely húszezer és
kétmillió forint közötti összegben az eljárás
költségén felül kerül kiszabásra"
Hát ez nem is hangzik jól, és csak kevéssé életszerű.
A lét és nem lét határán regnáló önkormányzatok,
akiknek minden hónap gazdálkodási krízishelyzet,
ezek szerint megelőlegezik a közérdekű hatósági
védekezés költségeit, és majd megpróbálják behajtani?
Most már sejtem miért nem lelkesek ebben a törekvésben.
"A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka
július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb
tömege július végén és augusztus hónapban történik,
ezért az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű
elleni védekezést június 30-ig
végre kell hajtani A védekezés legegyszerűbb
és legtöbbet propagált módja a június végétől
két-három alkalommal végzett kaszálás, emellett
szóba kerül a vegyszeres gyomirtás. A művelési
cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az
egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű
szaporodását.
A törvény hatálya kiterjed az ország teljes
területére és az összes ingatlantulajdonosra.
Ez azt jelenti, hogy a hatóságok eljárásukat
nemcsak termőföldön folytatják le, - amelybe
a zártkertek is bele tartoznak - hanem belterületen,
ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken,
utak, vasutak, vízpartok mentén is."
A június 30-i dátum széleskörű
ismerete azért fontos, mert az a szankciómentes,
önkéntes jogkövetés lehetőségének határnapja.
A megjelölt időpont után az ingatlan tulajdonosának,
használójának személye ismeretének hiányában
is el kell végezni haladéktalanul a közérdekű
hatósági védekezést, amire halasztó hatálya
még a benyújtott fellebbezésnek sincs.
|
Prológus
Mélyen elgondolkodtató, hogy a gazdasági siker
országokban nem elsődlegesen a tiltásokkal és
bírságokkal, hanem a közgazdasági szabályozó rendszerek
működtetésével kormányoznak. Ausztriába átérve
varázsütésre rendezett körülményeket találunk,
parlagfüvet alig, pedig Burgerlandban még lehetne,
nem az Alpok éghajlata állítja meg. A földek az
útig vagy az árkokig műveltek. Az egész közgondolkodás
más a kérdésről, nem csak az állam gondolkodik
másképp, hanem a polgárok is, nem csak akkor,
foglalkoznak egy őket érintő kérdéssel, ha az
már bírság képében az ajtón kopog. Ellenben Ők
az önkéntes tűzoltó- a hegyi mentő egység tagjai,
közülük való a rendőr, a serif és mindenki támogatja
őt, nem lopják ki a mentőből a Gps-t, és nem verik
meg a tanárt. Tudják, hogy mindez értük való,
az Ő életminőségüket határozza meg, elsődlegesen
saját magukra számíthatnak.
Egy ki nem takarított árok, egy parlagfüves terület,
el sem tudom magyarázni, na, nem a nyelvi nehézségek
okán, a világ civilizáltabb felén. |
A témához kapcsolódó további cikkeink:
|
|
|
 |
|