Éves gyepgondozási program

Tápoldatozás

Gyomírtás

Parlagfűirtás

Gyepbetegségek gyógyítása

Gyeplazítás

Cserebogárirtás

Hangyairtás

Mohairtás

Gyepregenerálás

Gyomírtás

Gyeplazítás

Lyuggatás

Hidrovetés

Felülszórás, TOP-dressing

Talaj pH érték kiegyensúlyozás

Talajelőkészítés

Hidrovetés

Tavaszi és őszi kerttakarítás

Fák metszése és permetezése

Növények tányérozása

Ágyásszegély lerakás

Fűnyírás

Sövényvágás

Tuja Doktor

Pamfletbe illő a parlagfű-helyzet?

Kevés kérdésben tud olyan egyetértésre jutni a magyar társadalom, mint a parlagfű. A parlagfű elleni harc mára egységbe kovácsolta az agrárium, az államigazgatás, és a közegészségügy szakembereit. Kedvemet szegi az a tény, hogy a Parlagfű, akihez nem jutott el a hír, szinte alig háborítottan, soha nem látott ütemben terjed az országban. Nekem erről a helyzetről Hofi Géza örökérvényűje jut eszembe:"van harc és van alkoholizmus", hát ebben az esetben is van "harc és van parlagfű".

Nézzük csak! Mi is történik, hogy ne legyen parlagfű?

A közegészségügyi szakemberek többségének mértékadó véleménye szerint a késő nyári "parlagfű járvány" megfékezésének leghatékonyabb módja a parlagfű erőteljes visszaszorítása lenne. Ez közhely, amit az első józanul gondolkodó érintettből is kihúzhattunk volna, de logikus, a parlagfű állományának csökkenése a légköri pollenkoncentráció csökkenését vonná maga után, az pedig az allergiások panaszainak enyhüléséhez vezetne, nem is szólva arról, hogy a jövőbeli, most még tünetmentes, érintettek betegség elkerülését erősítené. Hát csak szorítsuk, szorítsuk!

De Magyarországon vagyunk és így természetes, hogy vannak, akik lyukat ütnek az egységen, és ellenkező véleményüknek is hangot adnak. Érvelésük, hogy az allergia növekvő előfordulási gyakoriságának hátterében az immunrendszer egyensúlyának megbomlása áll, ami mögött pedig a fokozódó környezetszennyezés lehet a valódi ok, vagy épp az ellenkezője, hogy ezért a jóléti társadalom a felelős a túlzott antibakteriális életvitel,az immunitást kikényszerítő körülmények hiánya. Ezért az allergén kiiktatása csak "tüneti kezelés" lenne a problémára, az okokat nem oldaná meg. A "tüneti kezelés" lehetőségéről, az allergiások, ideértve magamat is, azért egyenlőre nem mondanának le.
Mások ennél tovább is mennek, szerintük a parlagfű is része a természetnek, és semmilyen erkölcsi alapunk nincs egyetlen faj irtására sem. Ez az érv azért sántít, mert a parlagfű terjedésének a feltételeit az emberi tevékenység, a természetes növényzet egyensúlyának megborításával teremtette meg. Így visszarendezni nemcsak joga az embernek, hanem kötelessége is. Európában azonban Magyarország az első olyan ország, ahol kormányzati szinten foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ez önmagában akár reményt keltő is lehetne, de a szabályozás színvonalát annak eredménye adja, ami sajnos jelenleg csekély, illetve olyan "hazai".

Irtsuk a parlagfüvet bírsággal!

A parlagfű utóbbi években tapasztalt rohamos térnyerésében jelentős szerepet játszott a termőföldek privatizációja, egészen pontosan az, hogy a privatizált földek egy jó részét a kárpótoltak azonnal parlagon hagyták. Az közgazdasági szabályozó rendszer jelenleg is olyan, hogy egyre több helyen hagynak fel a gazdálkodással, így egyre nagyobb az ugaron maradt föld, amit birtokba vesz a parlagfű. De itt van a legnagyobb magyar csodafegyver: a bírság.
A törvény elvileg lehetővé tenné, hogy a gondatlan tulajdonosokat megbírságolják, azonban a földhivatalokra jellemző helyzet és a Növényvédelmi Állomások korlátozott lehetőségei sokszor még a tulajdonos személyének kiderítését sem teszik lehetővé. A településeken belüli gyommentesítésben az önkormányzatokra hárul - pontosabban inkább csak hárulna - a legnagyobb teher: Egyrészt a saját kezelésükben lévő területeket kellene rendben tartaniuk, másrészt pedig a többi gyomos terület tulajdonosát is rá kellene bírniuk erre. Sok önkormányzatnak sajnos nincsen pénze arra, hogy rendben tartsa saját területeit, így hova-tovább magán kellene kezdenie a bírságolást, ezért erkölcsi alapja sincs, hogy másokkal ezt megtegye. Persze azért ezeken az erkölcsi magasságokon sokan felül tudnának emelkedni, ennél prózaibb ok a behajthatóság kérdése.

"A hatósági védekezés eljárásának teljes költségét köteles a föld használója, tulajdonosa megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. Ez nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amely húszezer és kétmillió forint közötti összegben az eljárás költségén felül kerül kiszabásra. A költségek meg nem fizetésük esetén adók módjára behajthatóak."
Már akin behajtható.

"Junius 30. után az ingatlan tulajdonosának, használójának személye ismeretének hiányában is el kell végezni haladéktalanul a közérdekű hatósági védekezést, amire halasztó hatálya még a benyújtott fellebbezésnek sincs. A hatósági védekezést elrendelő határozatok közzététele oly módon történik, hogy a helyi önkormányzatok hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre. A hatósági védekezés eljárásának teljes költségét köteles a föld használója, tulajdonosa megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. Ez nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amely húszezer és kétmillió forint közötti összegben az eljárás költségén felül kerül kiszabásra"

Hát ez nem is hangzik jól, és csak kevéssé életszerű. A lét és nem lét határán regnáló önkormányzatok, akiknek minden hónap gazdálkodási krízishelyzet, ezek szerint megelőlegezik a közérdekű hatósági védekezés költségeit, és majd megpróbálják behajtani? Most már sejtem miért nem lelkesek ebben a törekvésben.

"A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik, ezért az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani A védekezés legegyszerűbb és legtöbbet propagált módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, emellett szóba kerül a vegyszeres gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.
A törvény hatálya kiterjed az ország teljes területére és az összes ingatlantulajdonosra.
Ez azt jelenti, hogy a hatóságok eljárásukat nemcsak termőföldön folytatják le, - amelybe a zártkertek is bele tartoznak - hanem belterületen, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is."
A június 30-i dátum széleskörű ismerete azért fontos, mert az a szankciómentes, önkéntes jogkövetés lehetőségének határnapja.

A megjelölt időpont után az ingatlan tulajdonosának, használójának személye ismeretének hiányában is el kell végezni haladéktalanul a közérdekű hatósági védekezést, amire halasztó hatálya még a benyújtott fellebbezésnek sincs.

Prológus

Mélyen elgondolkodtató, hogy a gazdasági siker országokban nem elsődlegesen a tiltásokkal és bírságokkal, hanem a közgazdasági szabályozó rendszerek működtetésével kormányoznak. Ausztriába átérve varázsütésre rendezett körülményeket találunk, parlagfüvet alig, pedig Burgerlandban még lehetne, nem az Alpok éghajlata állítja meg. A földek az útig vagy az árkokig műveltek. Az egész közgondolkodás más a kérdésről, nem csak az állam gondolkodik másképp, hanem a polgárok is, nem csak akkor, foglalkoznak egy őket érintő kérdéssel, ha az már bírság képében az ajtón kopog. Ellenben Ők az önkéntes tűzoltó- a hegyi mentő egység tagjai, közülük való a rendőr, a serif és mindenki támogatja őt, nem lopják ki a mentőből a Gps-t, és nem verik meg a tanárt. Tudják, hogy mindez értük való, az Ő életminőségüket határozza meg, elsődlegesen saját magukra számíthatnak.
Egy ki nem takarított árok, egy parlagfüves terület, el sem tudom magyarázni, na, nem a nyelvi nehézségek okán, a világ civilizáltabb felén.

A témához kapcsolódó további cikkeink:

készítette: LAUFERdesign